1Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az. 2Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom! 3Mert ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől. 4Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az ő hűsége. 5Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal; 6A dögvésztől, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít. 7Elesnek mellőled ezeren, és jobb kezed felől tízezeren; és hozzád nem is közelít. 8Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését! 9Mert *azt mondtad* te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá: 10Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz; 11Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden útadban. 12Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe. 13Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt. 14Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet! 15Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt. 16Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom néki az én szabadításomat.