1Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.
2Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom!
3Mert ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől.
4Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az ő hűsége.
5Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal;
6A dögvésztől, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít.
7Elesnek mellőled ezeren, és jobb kezed felől tízezeren; és hozzád nem is közelít.
8Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését!
9Mert *azt mondtad* te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá:
10Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz;
11Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden útadban.
12Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe.
13Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt.
14Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet!
15Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt.
16Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom néki az én szabadításomat.