1Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke. 2Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői. 3A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől; 4Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel. 5Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte. 6Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában. 7Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen. 8Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: Szela. 9A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten előtt, ez a Sinai hegy is az Isten előtt, az Izráel Istene előtt. 10Bő záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala. 11Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten! 12Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő asszonyok nagy csapatának. 13A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat. 14Ha cserények között hevertek is: *olyanok lesztek, mint* a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy *mint* vitorla-tollai, a melyek színarany fényűek. 15Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, *mintha* hó esett *volna* a Salmonon. 16Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye; 17Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony *ezen* lakozik az Úr mindörökké! 18Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai *hegyen* az ő szent *hajléká*ban. 19Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is *ide jönnek* lakni, oh Uram Isten! 20Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! Szela. 21Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól. 22Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját. 23Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak, 24Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék. 25Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe. 26Elől mennek vala az éneklők, utánok a húrpengetők, középen a doboló leányok. 27A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók! 28Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei *és* a Nafthali fejedelmei. 29Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél! 30A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat. 31Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek. 32Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez. 33E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! Szela. 34A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, *onnét* szól nagy kemény szóval. 35Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van. * (Psalms 68:36) Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten! *