1Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. 2Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók! 3Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, Szela. 4De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet. 5Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. Szela. 6Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem. 7Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem. 8Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted. * (Psalms 3:9) Az Úré a szabadítás; legyen* a te népeden a te áldásod. Szela. **