1Az éneklőmesternek; Dávidé. Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, útálatosságot cselekedtek; nincs, a ki jót cselekedjék.
2Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent kereső?
3Mindnyájan elhajlottak; egyetemben elromlottak, nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy sem.
4Nem tudják-é *ezt* mind a gonosztévők, a kik megeszik az én népemet, mintha kenyeret ennének, az Urat *pedig* segítségül nem hívják?
5Majd rettegnek rettegéssel, mert Isten az igaz nemzetséggel van!
6A szegénynek tanácsát kicsúfoljátok, mert az Úr az ő bizodalma.
7Vajha eljőne Sionból Izráelnek a szabadítás! Mikor az Úr visszahozza népének foglyait, Jákób örül majd és vigad Izráel.