1A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét. 2Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. 3A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet. 4A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged. 5A ki jóval tölti be a te ékességedet, *és* megújul a te ifjúságod, mint a sasé. 6Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal. 7Megismertette az ő útait Mózessel; Izráel fiaival az ő cselekedeteit. 8Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű. 9Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké. 10Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint. 11Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt. 12A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket. 13A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt. 14Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk. 15Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága. 16Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé. 17De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain; 18Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék. 19Az Úr a mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat. 20Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára. 21Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői! 22Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!