1Ti az Úrnak, a ti Isteneteknek fiai vagytok; ne vagdaljátok meg magatokat, se szemeitek között ne csináljatok kopaszságot, a halottért, 2Mert szent népe vagy te az Úrnak, a te Istenednek, és az Úr választott téged, hogy légy néki tulajdon népe minden nép közül, a melyek a föld színén vannak. 3Semmi útálatosságot meg ne egyél. 4Ezek azok az állatok, a melyeket megehettek: az ökör, juh, kecske, 5Szarvas, őz, bival, vadkecske, zerge, vad bika és jávor. 6És mindazt az állatot, a melynek hasadt a körme és egészen ketté hasadt körme van, és kérődző az állatok között, megehetitek. 7De a kérődzők és hasadt körműek közül ne egyétek meg ezeket: a tevét, a nyulat és hörcsököt, mert kérődznek ugyan, de körmük nem hasadt; tisztátalanok legyenek ezek néktek. 8És a disznót, mert hasadt ugyan a körme, de nem kérődzik; tisztátalan legyen ez néktek. Ezeknek húsából ne egyetek, holttestöket se illessétek. 9Ezeket ehetitek meg mindazokból, melyek vízben *élnek:* a minek úszó szárnya és pikkelye van, mind megegyétek; 10Valaminek pedig nincsen úszó szárnya és pikkelye, meg ne egyétek; tisztátalan az néktek. 11Minden tiszta madarat megehettek. 12Ezek pedig, a melyeket meg ne egyetek közülök: a sas, a saskeselyű és a halászó sas. 13A keselyű, a héja és a sólyom az ő nemével. 14Minden holló az ő nemével. 15A strucz, a bagoly, a kakuk és a karvaly az ő nemével. 16A kuvik, a fülesbagoly és a bölömbika. 17A pelikán, a gém és a hattyú. 18Az eszterág és a szarka az ő nemével; a büdösbanka és a denevér. 19Minden szárnyas féreg is tisztátalan legyen néktek; meg ne egyétek. 20Minden tiszta szárnyast megehettek. 21Semmi holttestet meg ne egyetek; a jövevénynek, a ki a te kapuidon belől *van,* adjad azt, hogy egye meg azt, vagy add el az idegennek, mert szent népe vagy te az Úrnak, a te Istenednek. Ne főzd a gödölyét az ő anyja tejében. 22Esztendőről esztendőre tizedet végy a te magodnak minden terméséből, a mely a te meződön terem. 23És egyed az Úrnak, a te Istenednek színe előtt azon a helyen, a melyet kiválaszt, hogy ott lakozzék az ő neve, gabonádnak, mustodnak, olajodnak tizedét, a te barmaidnak és juhaidnak első fajzását; hogy tanuljad félni az Urat, a te Istenedet minden időben. 24Ha pedig hosszabb néked az út, hogysem oda vihetnéd azokat, mivelhogy távol esik tőled az a hely, a melyet az Úr, a te Istened választ, hogy oda helyezze az ő nevét, téged pedig megáldott az Úr, a te Istened: 25Akkor add el pénzen, és kösd a kezedbe a pénzt, és menj el arra a helyre, a melyet kiválaszt az Úr, a te Istened; 26És adjad a pénzt mind azért, a mit kíván a te lelked: ökrökért, juhokért, borért és vidámító italért és mindenért, a mit megáhít néked a te lelked, és egyél ott az Úrnak, a te Istenednek színe előtt, és örvendezzél te és a te házadnak népe. 27A lévitát pedig, a ki a te kapuidon belől van, ne hagyd el, mert nincsen néki része, sem öröksége veled. 28A harmadik esztendő végén vidd ki annak az esztendő termésének minden tizedét, és rakd le a te kapuidba. 29És eljön a lévita (a kinek nincsen része és öröksége te veled), és a jövevény, árva és özvegy, a kik a te kapuidon belől *vannak,* és esznek és megelégesznek, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened a te kezednek minden munkájában, a melyet végzesz.