1Tudtotokra adjuk pedig, atyámfiai, Istennek azt a kegyelmét, a melyet Macedónia gyülekezeteivel közlött. 2Hogy a nyomorúság sok próbái közt *is* bőséges az ő örömük és igen nagy szegénységük jószívűségük gazdagságává növekedett. 3Mert, bizonyság vagyok rá, erejük szerint, sőt erejük felett is adakoznak, 4Sok könyörgéssel kérvén minket, hogy a szentek iránt való szolgálat jótéteményébe és közösségébe fogadjuk be őket. 5És nem a miképen reméltük, hanem önmagukat adták először az Úrnak, és nekünk *is* az Isten akaratjából. 6Hogy kérnünk kellett Titust, hogy a miképen elkezdette, azonképen végezze is be nálatok ezt a jótéteményt is. 7Azért, miképen mindenben bővölködtök, hitben, beszédben, ismeretben és minden buzgóságban és hozzánk való szeretetben, úgy e jótéteményben is bővölködjetek. 8Nem parancsképen mondom, hanem hogy a mások buzgósága által a ti szeretetetek valódiságát is kipróbáljam. 9Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 10Tanácsot is adok e dologban; mert hasznos az néktek, a kik nemcsak a cselekvést, hanem az akarást is elkezdtétek tavaly óta. 11Most hát a cselekvést is vigyétek végbe; hogy a miképen az akarás készsége, azonképen a végrehajtás is ahhoz képest *legyen,* a mitek van. 12Mert ha a készség megvan, a szerint kedves az, a mije kinek-kinek van, *és* nem a szerint, a mije nincs. 13Mert nem úgy, hogy másoknak könnyebbségük, néktek pedig nyomorúságtok *legyen,* hanem egyenlőség szerint; e mostani időben a ti bőségtek *pótolja* amazoknak fogyatkozását; 14Hogy amazoknak bősége is pótolhassa a ti fogyatkozástokat, hogy *így* egyenlőség legyen; 15A mint megvan írva: a ki sokat *szedett,* nem volt többje; és a ki keveset, nem volt kevesebbje. 16Hála pedig az Istennek, ki ugyanazt a buzgóságot oltotta értetek a Titus szívébe. 17Mivelhogy intésünket ugyan elfogadta, de nagy buzgóságában önként ment hozzátok. 18Elküldöttük pedig vele együtt amaz atyafit is, a ki az összes gyülekezetekben dícséretes az evangyéliomért; 19Nemcsak pedig, hanem a gyülekezetek útitársunknak is megválaszták ebben a jó ügyben, a melyet mi szolgálunk magának az Úrnak dicsőségére és a ti készségetekre; 20Óvakodván, hogy senki se ócsárolhasson minket a mi szolgálatunk által való bőséges jótétemény miatt; 21Mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is. 22Sőt elküldöttük velök a mi atyánkfiát is, a kinek buzgó voltát sok dologban sokszor kipróbáltuk, most pedig még sokkal buzgóbb, irántatok való nagy bizodalmánál fogva. 23Akár Titusról *van szó,* ő az én társam és ti köztetek segítségem; akár a mi atyánkfiai felől, ők a gyülekezetek követei, Krisztus dicsősége: 24Adjátok azért szereteteteknek és felőletek való dicsekvésünknek, bizonyságát irántuk a gyülekezetek előtt is.