1Mint együttmunkálkodók intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét.
2Mert ő mondja: Kellemetes időben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Ímé itt a kellemetes idő, ímé itt az üdvösség napja.
3Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassék.
4Hanem ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban.
5Vereségben, tömlöczben, háborúságban, küzködésben, virrasztásban, bőjtölésben.
6Tisztaságban, tudományban, hosszútűrésben, szívességben, Szent Lélekben, tettetés nélkül való szeretetben,
7Igazmondásban, Isten erejében; az igazságnak jobb és bal felől való fegyvereivel;
8Dicsőség és gyalázat által, rossz és jó hír által; mint hitetők, és igazak;
9Mint ismeretlenek, és mégis ismeretesek; mint megholtak, és ím élők; mint ostorozottak, és meg nem ölöttek;
10Mint bánkódók, noha mindig örvendezők; mint szegények, de sokakat gazdagítók; mint semmi nélkül valók, és mindennel bírók.
11A mi szánk megnyílt ti néktek, korinthusiak, a mi szívünk kitárult.
12Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben.
13Viszonzásul (mint gyermekeimnek szólok) tárjátok ki ti is szíveteket.
14Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel?
15És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívőnek hitetlenhez?
16Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, a mint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és ők én népem lesznek.
17Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket,
18És leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr.