1Én sem szólhattam néktek, atyámfiai, mint lelkieknek, hanem mint testieknek, mint a Krisztusban kisdedeknek. 2Téjnek italával tápláltalak titeket és nem kemény eledellel, mert még nem bírtátok volna meg, sőt még most sem bírjátok meg: 3Mert még testiek vagytok; mert a mikor írigykedés, versengés és visszavonás van köztetek, vajjon nem testiek vagytok- é és nem ember szerint jártok-é? 4Mert mikor egyik ezt mondja: Én Pálé vagyok; a másik meg: Én Apollósé; nem testiek vagytok-é? 5Hát kicsoda Pál és kicsoda Apollós? Csak szolgák, kik által hívőkké lettetek, és pedig a mint kinek-kinek az Úr adta. 6Én plántáltam, Apollós öntözött; de az Isten adja vala a növekedést. 7Azért sem a ki plántál, nem valami, sem a ki öntöz; hanem a növekedést adó Isten. 8A plántáló pedig és az öntöző egyek; de mindenik a maga jutalmát veszi a maga munkája szerint. 9Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. 10Az Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá. 11Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. 12Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra; 13Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert *ama* nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg. 14Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi. 15Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tűzön keresztül. 16Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek? 17Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti. 18Senki se csalja meg magát. Ha valaki azt hiszi, hogy bölcs ti köztetek e világon, bolond legyen, hogy bölcscsé lehessen. 19Mert e világ bölcsesége bolondság az Isten előtt. Mert meg van írva: Megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban. 20És ismét: Ismeri az Úr a bölcsek gondolatait, hogy hiábavalók. 21Azért senki se dicsekedjék emberekkel. Mert minden a tiétek. 22Akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár világ, akár élet, akár halál, akár jelenvalók, akár következendők, minden a tiétek. 23Ti pedig Krisztusé, Krisztus pedig Istené.